Montignac diéta

Kritikus kérdések

Végső soron nem helyes úgy démonizálni az inzulint, hogy a hizlaló hormon szerepét tulajdonítják neki, hiszen fiziológiás szinten nincs mellékhatása; sőt fiziológiás körülmények között, megfelelő adagokat garantálva még a magas glikémiás indexű élelmiszerek sem befolyásolják jelentősen a hiperinzulinizmust és a zsírlerakódást.

A Montignac-módszer szerint, ha csak 35-nél alacsonyabb glikémiás indexű szénhidrátokat fogyasztunk, az inzulinválasz ELÉG ALACSONY ahhoz, hogy lehetővé tegye a karcsúsító enzim, a triglicerid-lipáz aktiválását , és ezáltal a fogyást.

Még ez az anyagcserére gyakorolt ​​pozitív hatás is alárendelődik az ételadagoknak; bár alacsony a glikémiás indexe, egy lencsetál nem vált ki ugyanolyan inzulinválaszt, mint 2 lencsetál! Egyetértek továbbá azzal, hogy a triglicerid – lipáz ÉLETTANI aktivációjának előnyben részesítésével optimalizálható a zsírtartalékok csökkentése, de ha az enzim már élettanilag aktív, akkor biztosan nem tud folyamatosan növekedni.

Kijelenthető, hogy a Montignac-diéta hatékony módszernek bizonyulhat olyan diszfunkciók kezelésében, mint a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség , amelyben elengedhetetlen a KRÓNIKUS hiperglikémia lehetőség szerinti csökkentése, de alacsony szénhidráttartalmú étrend alkalmazása nélkül. diéta .

Éppen ellenkezőleg, egészséges alanyoknál a magas glikémiás indexű élelmiszerek teljes kizárása, alacsony glikémiás indexű élelmiszerekkel való helyettesítése, FÜGGETLEN A FOGYASZTÁSI ADATOKTÓL, legalábbis indokolatlan korlátozás lehet.

1. oldal 2. oldal 3. oldal
X