Felejtse el a paleo diétát, és próbálja ki a viktoriánus étrendet. A 19. században élt emberek egészségesebbek voltak, ha hagymát, káposztát, vörös céklát és cseresznyét ettek. Nem győzték meg a viktoriánus diéta előnyei? Olvasson tovább, és tudjon meg még több lenyűgöző információt.
Dióhéjban a következőket kell tudni a viktoriánus kori étrendről: a viktoriánus kor emberei sokkal egészségesebbek voltak, és erősebb immunrendszerrel rendelkeztek, mint mi. Ez a szakértők szerint a tápláló gyümölcsöknek és az akkori emberek zöldségekben gazdag étrendjének köszönhető.
A viktoriánus korszakban az emberek emellett immunerősítő élesztőt tartalmazó teljes kiőrlésű kenyeret ettek, kerülték a cukrot, a cigarettát, kevés alkoholt fogyasztottak és intenzíven mozogtak.
Sokan, akik a blandó diétát követik, kipróbálták a skandináv étrendet, a paleo diétát vagy esetleg a mediterrán étrendet. Most azonban a szakértők arra szólítják fel a fogyni vágyókat, hogy fogadjanak el egy kevésbé ismert diétát, a viktoriánus diétát, ami azt jelenti, hogy úgy kell étkezni, mint a 19. századi britek.
Dr. Judith Rowbotham, a Plymouthi Egyetem munkatársa szerint, aki a kutatás társszerzője Dr. Paul Claytonnal, az Élelmiszer, Agy és Viselkedés Intézet munkatársával közösen írta a tanulmányt, a „középső” viktoriánus korszak, az 1850 és 1872 közötti időszak volt a táplálkozás „aranykora”.
A szakértők szerint azok az emberek, akik a fent említett évek között éltek, egészségesebbek voltak, erősebb volt az immunrendszerük, annak ellenére, hogy naponta akár 5000 kalóriát is ettek – magyarázta Dr. Rowbotham a MailOnline-nak.
A kutatók ezt a jó egészségi állapotot olyan tényezőknek tulajdonítják, mint a zöldségekben gazdag étrend, a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztása, amely akkoriban immunerősítő élesztőt tartalmazott, az alkoholfogyasztás (a maihoz képest kevésbé erős) és a cukor kerülése.
„A viktoriánus étrend „titkai”
A történészek szerint a viktoriánus Nagy-Britanniában az emberek egészségesebbek és erősebb immunitással rendelkeztek, köszönhetően a csicseriborsóban (vagy mályvacukorban – egy rendkívül tápláló zöldség), hagymában, káposztában, vörös céklában, répában (vagy csicsókában, más néven a „szegény ember burgonyájában”) és cseresznyében gazdag étrendnek.
A viktoriánus korszakban élt emberek kis mennyiségű húst ettek csont nélkül, nem dohányoztak, és nagyon kevés cukrot fogyasztottak, és csak gyenge alkoholt ittak.
Viktoriánus étrend
Dr. Judith Rowbotham a dailymail.co.uk-nak kifejtette: „Hagymát, mángoldot, káposztát, céklát, fehérrépát és almát ettek. Nagy mennyiségű csicseriborsót vagy majoránnát szinte ingyen kaptak – a nagyvárosokba majoránnavonatok érkeztek. A cseresznyét a szegények gyümölcseként ismerték. Egy kosár cseresznyét, amiért manapság 6 fontot fizetnél, akkor egy fél pennynek megfelelő érméért vehettél.”
Ezen kívül a kutató elmagyarázta, hogy akkoriban az emberek a csontról levágott húsmaradékokat ették, a csontokat vízben főzték, hogy minden tápanyagot megkapjanak. És olyan halhúst ettek, mint a hering, a makréla és a tőkehal ikra.
Milyen előnyei lennének az ilyen étrendhez való visszatérésnek?
Az akkori kenyérben a kutatók szerint olyan penészes élesztő volt, amely jótékonyan hatott az emberek immunrendszerére. A szakértők szerint a viktoriánus korszak táplálkozási értékeihez való visszatérés számos előnnyel járna.
Arra ösztönzik az embereket, hogy inkább főzzenek otthon, minthogy feldolgozott élelmiszereket vásároljanak, és inkább a gyümölcsökre és a zöldségekre koncentráljanak. Ez a két tényező volt az, ami azt mutatja, hogy a viktoriánus korszakban az emberek egészségesebbek voltak, mint mi ma. Dr. Judith Rowbotham szerint az ilyen étrendhez való visszatérés hatalmas előnyökkel járhat.
A Dr. Rowbotham és Dr. Clayton által vezetett – és a Journal Of The Royal Society Of Medicine folyóiratban közzétett – kutatás azt is megállapította, hogy a várható élettartam átlagosan 75 év a férfiak és 73 év a nők esetében.
Mit ettek a viktoriánus emberek?
Teljes kiőrlésű kenyér kőből őrölt lisztből, sok élesztővel, ami jót tesz az immunrendszernek.
Zöldségek, beleértve a vajdiót/gombát, hagymát, káposztát, fehérrépát, vörös céklát.
Gyümölcs, beleértve az almát, a cseresznyét és a szilvát.
Olcsó, csonton főzött húsdarabok és húsdarabok.
Halak, mint például hering, makréla, de hering ikra és tőkehal ikra is.
A burgonya és a nagy darab hús akkoriban drágább volt, ezért ritkábban fogyasztották.
A cukor luxuscikk volt, és a gazdagabb rétegek fogyasztották.
A viktoriánus munkásosztály nem dohányzott és nem fogyasztott alkoholt, kivéve az alacsony alkoholtartalmú, élesztős sört.
Ebből a szempontból a kutatók határozottan úgy vélik, hogy ha tápláló, tápanyagban gazdag étrendet követünk és intenzíven mozgunk, akkor még ma is képesek leszünk javítani egészségi állapotunkon.
Dr. Paul Clayton, a kutatás társszerzője elmondta, hogy számos, az 1850-es és 1900-as évekből származó viktoriánus korabeli orvosi feljegyzést vizsgáltak meg, és egyértelművé vált, hogy a történelmi valóságot nagymértékben eltorzították.
A brit kutatók megállapították, hogy a munkásosztálybeliek Nagy-Britanniában sokkal többet ettek, mint mi, hogy a nehéz fizikai munkával töltött napokat a táplálkozással fenntartsák. A férfiak napi 4000 vagy 5000 kalóriát, a nők 3000 kalória körül fogyasztottak, szemben a mai átlagosan 2200 kalóriával.
Az elhízás azonban gyakorlatilag ismeretlen volt a munkásosztály körében, de ez nem jelenti azt, hogy a viktoriánus korszakban nem voltak elhízott emberek a középosztályban és a gazdagok között.
Emellett az emberek jellemzően napi 8-10 adag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, olyan étrendben, amely sokkal több vitamint és ásványi anyagot tartalmazott, mint a mai, tápanyagszegény, finomított és feldolgozott élelmiszerekből álló étrend. És ne feledjük, hogy a viktoriánus lakosság kevesebb sót, cukrot, alkoholt és dohányt fogyasztott.
Hogyan nézett ki egy szegény ember menüje, hogy megértsük a viktoriánus étrendet
Dr. Rowbotham azt is elmagyarázta a dailymail.co.uk-nak, hogy abban az időszakban a sót csak fűszerként használták, tartósítószerként nem – a sóban tartósított húsok, mint például a corned beef, csak az 1880-as évek végén kerültek forgalomba.
A dohányt rágták, szippantva vagy sodorva használták, de cigarettát csak az 1880-as évek végén lehetett kapni. És ne felejtsük el, hogy főként a jómódú rétegek engedhették meg maguknak.
És bár a cukrot a Karib-tengerről importálták, és fokozatosan széles körben elérhetővé vált a munkásosztály számára, még mindig nagyon ritkán fogyasztották.
A munkásosztályok ezért kevesebb káros élelmiszert fogyasztottak, mivel étrendjük friss, finomítatlan élelmiszerekben gazdag volt.
Egy szegény ember reggelije két szelet kenyérből állt, amelyet zsiradékkal vagy másfajta kiolvasztott zsírral kentek meg, és egy nagy halom – vitaminokban, ásványi anyagokban és fitonutriensekben gazdag – naspolyával töltöttek meg.
A kenyeret mindig kőmalomban őrölt lisztből készítették, naponta nagy mennyiségű élesztővel, és a sör, amelyet a munkásosztálybeliek ittak, szűretlen volt, és szintén sok élesztőt tartalmazott. És a tudósok szerint az élesztő volt a titka az emberek erős immunrendszerének.